Assistenza psicologica, Budapest, VI. kerület (Psicologia) Servizi 13 cliniche (43 Psicologo, 43 Psicoterapeuta)

Munkahelyeimen és képzéseim során több pszichoterápiás irányzat szemléletével találkoztam: dinamikus rövidterápiás, kognitív viselkedésterápiás, és relaxációs terápiás eljárásokba nyertem betekintést. A Magyar Hipnózis Egyesületnél a hipnózis módszerében mélyedtem el, hipnoterapeta képesítést szereztem, és további módszerspecifikus képzést folytatok. Terápiás módszerem alapvetően a rogersi, személyközpontú terápia irányelvein alapul. A problémától függően alkalmazok hipnózist, valamint dinamikus, relaxációs, kognitív és viselkedésterápiás elemeket.

Egyéni pszichoterápia és tanácsadás formájában foglalkozom: - életvezetési problémákkal, - kapcsolati és családi konfliktusokkal, - önértékelési, önismereti problémákkal, - megterhelő élethelyzetek feldolgozásával (pl. gyász, veszteség, traumák), stresszreakciókkal, - enyhe és közepes hangulatzavarokkal szorongásos zavarokkal (pl. pánikbetegség, fóbiák), - kényszeres problémákkal, enyhe fokú evészavarokkal, - vezetői problémák áttekintésével (coaching)

Az üléseimet, tanácsadó óráimat elsősorban rogersi hangulatban szeretem eltölteni. Mit is jelent ez? Rogers Freud után talán a legnagyobb hatást gyakorolta a modernkori pszichológiára, pszichoterápiára. A klienssel való viszonyomat elsősorban a feltétel nélküli pozitív elfogadás, az empátia és az őszinteség jellemzi. Úgy gondolom, hogy a segítő szakembernek nem egy távolságtartó, hűvös gyógyítónak kell lenni, hanem inkább egy empatizáló és elfogadó útitársnak, aki a végsőkig kitart, amíg együtt utaznak. Nekem ezt jelenti a Rogers-féle légkör. Forduljon hozzám bizalommal, találjuk meg együtt a megoldást! Türelem és elfogadás.

Vallom és hiszem, hogy a pszichológus legfőbb “munkaeszköze” a személyisége. A gyógyítás képességének megszerzéséhez a segítőnek is hosszú önismereti utat kell bejárnia. Nem elég csak a technikát birtokolni, hisz, hogyan tudnék segíteni, “ha saját belsőm is tele van salakkal?” (J. W. Goethe) Fontosnak és szükségesnek tartom, az önismereti munkát, amely folyamat nem zárul le két, három vagy akár tíz év alatt, életünk végéig tart. Különböző pszichoterápiás módszereket ismerek: családterápia, pszichodráma, kognitív és viselkedésterápia, autogén tréning. Gyakorlatomban az integratív módszert használom, a páciensek problémáinak megfelelő módszerek kombinációit alkalmazom. Szemléletem szerint mégis az a legfontosabb, hogy ne a módszer uralja terápiát, hanem a közöttünk lévő KAPCSOLAT.

A szülők és a gyermekpszichológus kollégák között megbeszélés, konzultáció szükséges a gyermekterápia megkezdése előtt. Az óvodás gyermekek gondjaikat nem mindig tudják szavakba önteni, így a tünetek beszélnek helyettük. Ez lehet alvászavar, nyugtalanság, dadogás, bepisilés, bekakilás, hajtekerés, körömrágás, tic, rendszeres torokköszörülés, szorongás - félelmek stb. A gyermek nem feltétlenül szenved ezektől a tünetektől, jellemzően sokkal inkább a felnőtt veszi észre előbb a zavart. A terápiás munkát gyermekpszichológus kollégánk játékok segítségével végzi, ugyanis a játékokban és rajzokban a gyerekek elmondják, mi okozza a zavart, anélkül, hogy észrevennék. A gyermekpszichológus szakember számára világosan kirajzolja a problémát az eljátszott anyag.